Szeretettel köszöntelek a Erdélyi barátaim közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
Minden kedves leendő tagunkat nyomatékosan megkérünk, hogy regisztráláskor saját nevet adjon meg, valamint saját fényképet töltsön fel! Aki ennek a kritériumnak nem tesz eleget törlésre kerül. Megértéseteket köszönjük!
Admin
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Erdélyi barátaim vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Erdélyi barátaim közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
Minden kedves leendő tagunkat nyomatékosan megkérünk, hogy regisztráláskor saját nevet adjon meg, valamint saját fényképet töltsön fel! Aki ennek a kritériumnak nem tesz eleget törlésre kerül. Megértéseteket köszönjük!
Admin
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Erdélyi barátaim vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Erdélyi barátaim közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
Minden kedves leendő tagunkat nyomatékosan megkérünk, hogy regisztráláskor saját nevet adjon meg, valamint saját fényképet töltsön fel! Aki ennek a kritériumnak nem tesz eleget törlésre kerül. Megértéseteket köszönjük!
Admin
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Erdélyi barátaim vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Erdélyi barátaim közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
Minden kedves leendő tagunkat nyomatékosan megkérünk, hogy regisztráláskor saját nevet adjon meg, valamint saját fényképet töltsön fel! Aki ennek a kritériumnak nem tesz eleget törlésre kerül. Megértéseteket köszönjük!
Admin
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Erdélyi barátaim vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
12 éve | Lakó Péterfi Tünde | 1 hozzászólás
A tejfehér ködből fekete gyémántként bukkant elő a folyó enyhén hullámzó szalagja. Egy vadruca hápogott egy rövidet, meglehet álmodott valamit. Az öreg fűz fáradtan lógatta ágait, vastag törzse nedvesen csillogott. Minden nedves volt ezen az estén, minden kicsit tompa volt. Tompa volt a csendet néha megszakító léptek zaja is, mintha vatta lenne a talpak alatt. Meg-megállt, aztán újra elindult, bizonytalanul. Gazdája nem tudta merre tart. Ismerte a helyet, mégis idegennek érezte magát.
12 éve | Lakó Péterfi Tünde | 0 hozzászólás
Megkövetem azokat az embereket, akikre nemrég még fitymálóan néztem, mert azt a nézetet vallották, hogy nem szabad már hinni senkinek, cudar világot élünk... Elkeserít a helyzet, nem látok kiutat. Közösségi oldalakra kitesszük a jól megfontolt álcánkat. Minden szépnek és jónak mutatkozik, egy-egy idézettel, takarjuk az önzésünket. Pillanatokra talán meg is hatódunk, elsősorban saját magunktól, hogy lám, milyen érző emberek vagyunk... Miközben, ha valóban szükség van a segítségünkre, millió kifogást találunk arra, hogy miért is nem mozdítjuk a kényelmes hátsónkat...
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás