Anyák Napja...ilyenkor rengeteget gondolok RÁ. Nem könnyű írni Róla ...nagyon hiányzik most is,pedig lassan húsz éve nincs már köztünk.Ma is érzem a simogatását,az ölelését,hallom a hangját (gyönyörű hangja volt...40 évet húzott le a vásárhelyi Filharmóniánál + népdalénekesként is bejárta az Együttessel fél Európát.)Sokat turnéztak,sokszor voltunk nagyszülőkre,szolgálólányokra bízva,de mikor csak lehetett vittek magukkal minket is.Úgy nőttünk fel,hogy színpadi díszletek közt bújócskáztunk,a sminkasztalnál áhítattal lestük az átalakulásokat,vagy éppen a próbákat ültük végig...ma is tudom kívülről a népdalcsokrokat,monológokat stb.
Anyám remek háziasszony is volt.Kitűnően főzött és abban az időben külön művészetnek számított,a szinte semmiből elsőrangú ebédet komponálni.Emlékszem, egyszer magyarországi vendégeket vártunk és sehogy se lehetett húst kapni.Anyám mégis szerzett protekcióval négy kiló csirkenyakat.Nagyon finom húslevest rittyentett belőle és a főt csirkenyakat fél éjszaka kicsontozta...ebből készült a másodikhoz a fokhagymás fasírt.
Persze a pestiek dicsérték,hogy ilyen finom fasírtot még nem ettek,anyám meg némán mosolygott...(ha ti tudnátok,hogy én ezzel mit kinlodtam).
Sanya (egész kiskorunktól így hívtuk,hosszú volt kimondani az édesanyát) nagyon ügyes lakberendező is volt.
Három havonta minimum átrendezte a házat.Nagyon szerette apánkat meglepni,mindig átrendezett egy egy szobát,vagy sarkot.Ezekre olyankor került sor,amikor apánknak külön turnéja vagy vendégszereplése volt.Ahogy apánk kifordult a sarkon a bőröndjével,anyánk már tekerte is felfele a szőnyegeket és telefonált a szomszédba:
-Edit,gyere bútort tologatni,mert Sanyi eltűnt 3 napra...Mikor apánk hazatért,mindig megújult tiszta lakás várta.
Anyánk nagyon jó kézügyességgel is rendelkezett: gyönyörűen szabott,vart saját magának is,meg nekünk is. És ráadásul izgalmas pulcsikat,szvettereket,hárászkendőket tudott kötni.Ilyenkor mindig mesélt a gyermekkoráról,nagyanyámékról,Kolozsvárról.Mi meg szájtátva hallgattuk...nagyon jól tudott mesélni.Hogy vicceset is írjak róla...egyszer elmesélte,hogy gyermekkorában mivel szórakoztak Jóska öccsével esténként.
Nagyanyám varrónő volt ,ezért a kolozsvári lakás állandóan tele volt,félkész ruhával és ágyneművel.Sokszor megesett,hogy nagyanyám este későn szállította,házhoz az elkészült ruhaneműt.Ha nagyapánk sem volt otthon,akkor anyámék általában szellemesdit játszottak. Egy nagy lepedővel kivonultak a a kapu alá az utcára.A ház előtt hatalmas gesztenyefa állt,a mögé bújt el anyám talpig lepedőben.Jóska a kapu alól leste a járókelőket és halk füttyszóval jelezte anyámnak a leendő áldozatot. Ilyenkor ő imbolyogva előlibegett talpig lepedőben és cérnavékony hangon jajgatott,vagy huhogott.Nagy szám lehetett mert úgy menekültek a rémült emberek,hogy csuda.Kivéve egy esetet. Az illető egy ,,materialista biciklista" lehetett,mert a szellemes huhogás nem riasztotta el,leszállt a bicikliről és szép lassan el kezdte tolni anyám felé:
-Na gyere csak kisanyám! -mondta vigyorogva -hadd vegyelek jobban szemügyre.
Anyám,hogy mentse a menthetőt síri hangon jajongva hátrált ,lebegtetve a lepedőt ...addig,aggig,hogy nekihátrált a gesztenyefának és úgy beverte a tarkóját,hogy elájult és hirtelen összeesett a fa alatt. Mivel a fát csak félig sütötte meg a hold,ez tíz méterről úgy tűnt,mintha a jajgató szellemet a föld nyelte volna el hirtelen.
A többit később Jóska mesélte el,hogy a biciklis el kezdett reszketni,majd valahogy felült a járgányra és ahogy csak tudott elkarikázott,de nagyon mérte az utat az egyik járdától a másikig.Szegény biztos egy életen át esküdözhetett,hogy márpedig szellemek vannak. Ilyen történetekkel traktált bennünket anyám kézimunkázás vagy kötögetés közben.Ha éppen nem akadt kötnivaló, akkor olvasott (a Jane Eyre mindig ott volt a feje mellett a polcon,azt sohase tudta megunni) Másik kedvenc kikapcsolódása a römi volt..szabad hétvégén éjszakába nyúló römipartikat tudott szervezni a szomszédokkal,vagy a kollégákkal egy egy tál szépen feldíszített vinettés kenyér mellett...mert étel és ünnepi asztaldíszítésben is elsőrangú volt.
Az volt a filozófiája,hogy a legegyszerűbb étel is lehet mennyei lakoma,ha szépen van dekorálva és tálalva.
Hogy odafenn az angyalokkal römiznek -e,nem tudom,de biztos,hogy nem munkanélküli,mert a mennyei kórus is megállás nélkül működik a Jelenések Könyve szerint.Anyák Napjára gyöngyvirágot szedek neki. :)