Szeretnénk szeretni, szeretve lenni...És ezért sokmindent megteszünk, hisz
bűnős emberek vagyunk. Leragadunk dolgoknál, járunk a mindennapi
taposómalomban...És vágyakozunk, földi hívságokra, és szenvedünk, hordjuk a
keresztünk...Nincs bátorságunk egészen átadni magunk az Ő kezébe, hogy hordozza
a sorsunk, pedig tudván tudjuk: boldogok lehetnénk. Isten furcsa teremtményei
vagyunk mi, gyarló emberek. Tudjuk, hogy szeret minket Jézus...Tudjuk, hogy az Ő
szeretete olyan hatalmas, olyan mindent elsöprő...olyan megbocsátó...De nekünk
nem elég. Nekünk kell ennél is több, mi arra vágyunk, önző módon, hogy itt és
most több jusson, aztán mikor már elhagyjuk ezt a porhüvelyt, akkor is szeretve
legyünk...Miénk legyen a mennyek országa, lehetőleg úgy, hogy minnél kevesebbet
tegyünk ezért...Fel sem fogjuk az ige jelnetését: Úgy szerette Isten e világot,
hogy az Ő egyszülött fiát adta, hogy valaki hiszen Őbenne el ne
vesszen (János3,16), pedig mennyire megnyugodhatnánk, mennyivel könnyebb lenne a
keresztünk!
Leborulok a kereszt előtt...Leborulok előtted Uram....Látom vállaidon a
súlyt, az én bűnőm is nyomja. Letörölném Uram a vérző homlokod, szent áhítattal
köszönném meg, hogy megváltottál, hogy elnyerted számomra is a bűneim
bocsánatát...Olyanná váltál mint én, Jézus...Emberré. Te, aki Isten vagy...Egy
dologban nem hasonlítasz hozzám: Neked nincs bűnőd.
Hallgass meg engem Uram! Adj hitet, adj alázatot! Add, hogy megértsem:
szeretsz engem! Add, hogy megtagadjam önmagam, elvessem bűneim és kövesselek!
Te feltámadtál...Uram, légy kegyelmes hozzánk, gyarló emberekhez...Add, hogy
miénk legyen a mennyek országa...Ámen
Áldott húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek, sok szeretettel!
Kommentáld!